Nem vagyok, egy szentimentális alkat, de azt hiszem elkezdtem öregedni. Olyan baromságok kezdtek gyötörni, mint honvágy. De én nem kötődök helyekhez, tárgyakhoz, emlékekhez, csak egy-egy emberhez. Most főleg 3-hoz. 3 nővel élek, és nélkülük nem akarok. Azért az ember csak ragaszkodik a feleségéhez, és a lányaihoz.
Erre néhány hete egyre gyakrabban jut eszembe Zala. Nem is értem miért. Nem volt ekkora hajtás, volt túra, fiatalabb voltam, meg valahogy minden más volt. Próbáltam az előbb valami frankó képet keresni Göcsejről a neten, de nem találtam olyant, amely azt mutatja, amit érzek. Mind gyenge volt. Na majd készítek én...
A nyáron már tuti, hogy haza kell utaznom egy hétre egy sátorral, bakanccsal, térképpel, és mobil nélkül. Hagyjanak lógva... Úgyis felépül nélkülem is az a rohadt pláza. Miért kell ebben az országban mindenhova plázát építeni? Jah, hogy ebből van fizetésem? Igen. Nyomós érv, és nem is tudok ellene mondani semmit. Ez van...
Hazamegyek, túrázok, beszélgetek, fotózok, íjászkodok, még fotózok, még beszélgetek, és azt hiszem veszek otthon egy hétvégi házat. Évek óta agyalok, hogy az országnak melyik sarkában vegyek egy eldugott kis vityillót, ahol elfelejthetem a fővárost. Tiszta hülye, aki nem normális. Haza kell mennem. Hiányzik. Kell. Nem hittem volna. Főleg magamról nem. Haza akarok menni!!! "Adjátok vissza a hegyeimet!"
Mostakkormilesz?
Forrás: www.kastelyvillapark.eu
Utolsó kommentek